Érdekes, hogy a motor csak egy kis része az autónak, mégis hatalmas jelentőséggel bír, hiszen megítélése alapján a kialakult negatív, vagy éppen pozitív kép egy csapásra megváltozhat. A Chevrolet fontos mérföldkőhöz érkezett, amikor átvette a testvérmárka, az Opel erőforrásait, kezdve az 1,4 literes turbóval, ami a kissé már elavult 1,8 literes szívót váltotta a kínálatban.
A kis turbós sem mai darab már, hiszen az Opelnél lassan nyugdíjazzák, ám a Chevrolet modelljeiben még jó szolgálatot tehet, hiszen minden tekintetben felülmúlja az öreg szívó benzinest: 140 lóereje már 5000 1/perces fordulatnál rendelkezésre áll, míg a 200 Nm-es csúcsnyomaték 1850-nél érkezik meg. Ezzel szemben az 1,8-as bár azonos teljesítményt produkált, de csak 6200-as fordulattól, míg 176 Nm nyomatéka csak 3800-tól volt elérhető. A takarékosság terén sokat mondó lehet a szívó ötsebességes szerkezetét felváltó hatsebességes manuális váltó a kis turbósban. Lássuk hát, mit tud a hétüléses Orlandóban.
Harmonikus külső, kellemes belső
Ugyan erősen szubjektív, hogy ki milyennek látja a fehér színével és egyszerű, 17 colos ötküllős felnijeivel viszonylag egyszerűnek tűnő hétüléses Orlandót, abban mindenki megegyezik, hogy az arányokkal és a harmóniával nincs problémája a Chevrolet egyterűjének. A nagy lámpatestekkel és viszonylag sarkos formákkal operáló családi jármű egy kicsit az amerikai autók bivalyformáját idézi – ami származását tekintve nem véletlen. Sokaknak elnyeri a tetszését az autó, míg másokból éppen ellentétes érzelmeket vált ki.
Bár kívül kettős megítélés jellemzi a négykerekűt, belül szinte az összes embernek pozitív benyomásai voltak az Orlandóval kapcsolatban. Az Opeltől érkező kellemes formák mind-mind vonzzák a tekintetet: a műszerfal, a középkonzol, a könyöklő és szinte minden más elem hívogatóan tárul elénk. A tekerős kapcsolók és a gombok használat közben mind minőségi benyomást keltenek, és funkciójukat is tökéletesen ellátják. Ami nagyon hiányzott az Orlandóból az a Chevrolet My-Link érintőképernyős multimédiás rendszere, amivel tovább javíthatná a gyártó az autó összképét.
Hétüléses elrendezés, praktikus megoldások
Az első üléssor térkínálatát nem érheti panasz, hiszen mind a sofőr, mind az utasa kényelmesen terpeszkedhet a jó kialakítású ülésekben. Eggyel hátrébb már kicsit lejjebb kell adnunk a kényelemből, de természetesen a láb és a fejtér tekintetében itt is bőséges a hely. Tárolórekeszekből sincs hiány, így minden apróságnak könnyedén megtaláljuk a helyét a járműben.
A Chevrolet egyterűjének legnagyobb pozitívuma talán a hétüléses elrendezés. A padlóból kihajtható üléseken ráadásul 180 centiig még felnőttek is bevállalhatnak hosszabb utakat, ami ebben a kategóriában szép teljesítmény. Ledöntve az összes hátsó ülést akár 1,5 köbméteres sík rakodóteret is kaphatunk, amivel már nagyobb tárgyakat is könnyedén szállíthatunk. Öt férőhellyel sem kell szégyenkeznie a csomagtér terén az Oralndónak, hiszen a család csomagjai így is könnyedén elférnek hátul. Mind a hét ülést kihasználva azonban csak egy aprócska lyukat találhatunk a csomagtartó helyén, ami megnehezíti a hosszabb utazásokat.
Kis turbós jó teljesítménnyel
Kívül-belül tehát kellemes összképet mutat a Chevrolet egyterűje, de nézzük mire képes a szívómotort felváltó kis turbós menet közben. A közepes utakon járó, jól kapcsolható hatfokozatú manuális váltó már önmagában is nagy előnyt jelent, de a magasabb fordulaton morgós hangokat hallató 1,4-es erőforrás jó karakterisztikája már egyértelműsíti, hogy nem csak szükséges, de jó döntés is volt a motorváltás.
A legmagasabb fokozatban 100 km/h-nál fennálló 2450-es fordulaton járó motor egyébként kitűnően van szigetelve, egyáltalán nem zavaró a hangja. A négyhengeres erőforrás egyébként kellemesen húz, habár 5500-as fordulat felett érdemes váltani, hiszen a turbósokra jellemző módon felette már kezd elfogyni a szufla. A menetdinamikával tehát nincs gond, de nézzük hogy állunk fogyasztás terén.